Az intuíció szabadsága
Hogyan törhetünk ki a megszokott ismeretek és tapasztalatok hálózatából, hogyan törhetjük meg a sémáinkat? A kiindulópont egy látszólag provokatív axióma, másképpen szólva alapfeltevés elfogadása lenne: nincs jó vagy rossz tapasztalat, csak tapasztalat van. Az, hogy egy tapasztalat örömtelivé válik és hozzájárul a fejlődésemhez, vagy fájdalmas és visszahúzó erejű lesz, nem minden esetben dönthető el előre. Az esetek legnagyobb részében viszont mielőtt találkoznánk egy helyzettel, megtapasztalnánk egy eseményt, már előre eldöntjük, hogy jó lesz-e nekünk vagy nem. Előre elhatározzuk azt is mennyi figyelmet szentelünk rá. A nevelésünk, iskolázottságunk, a korábbi tapasztalataink nagy mértékben meghatározzák, hogyan viszonyuljunk egy helyzethez. A hálózatkutatók szerint 100 emberből 93-nál nagy valószínűséggel meg lehet határozni
a jövőbeli cselekedeteit, mozgását, működését, mert az emberek többségének a viselkedése kiszámítható, vagyis az entrópiája (bizonytalansága) kicsi, a kiszámíthatósága nagy. Ez nem azt jelenti, hogy nem lenne szabad akarat, hanem inkább azt, hogy nem élünk vele. A másik lehetőség a rutin megtörésére az intuicióink követése, az intuitív énünk megerősítése és elfogadása lenne, az elemző, racionális énünkkel szemben. Ez szintén nem könnyű, mert a teljes iskolarendszer az analitikus információszerzésre épül, és csak alternatív modellek támogatják az intuitív fejlesztési irányokat. A menedzsment irodalom és az üzleti gyakorlat viszont ma már egyértelműen foglalkozik a kollektív tudásbázissal, az emocionális intelligencia jelentőségével, a kreatív modellek vagy a természetes vezető eszméjével.